Hogyan lehet PostScript fájlokat írni Párducon?

A Magyar Macintosh Wiki wikiből

Némileg különbözik a PostScript írás folyamata Mac OS X 10.3.x (Párduc) és Mac OS X 10.4.x (Tigris) alatt. Ha nem tudjuk, milyen operációs rendszerünk van, menjünk a menüsor bal felső sarkában található alma menübe, és válasszuk az About This Mac menüpontot. A megjelenő ablakban a Mac OS X szöveg alatt találjuk a rendszerünk verziószámát.
Ha OS X 10.4 a rendszerünk verziója, válasszuk a Hogyan lehet PostScript fájlokat írni Tigris alatt? cikket!

A választ érdemes több részre szedni. A lépések folyamatosan következnek. A legkönnyebb elérni, hogy InDesign írjon rendes PostScript állományokat, további lépések után a QuarkXPress-t is rá lehet bírni, újabb lépések után a többi OS X programmal is kivitelezhető. Használt szoftverek: Mac OS X 10.3.x (Panther), Adobe InDesign CS, QuarkXPress 6.0.

Tartalomjegyzék

Saját (régi) PPD fájlok beüzemelése

OS 9 alatt elég egyszerűen üzembe lehetett helyezni a PPD fájlokat. OS X esetében nagyon nem magától értetődő, az ember leginkább csak megérzéseire hallgat – ha nincs más forrása. Sajnos ezt a témakört sem dokumentálták kellőképpen, ugyanakkor cikkekből és fórumokból kideríthető, mit is kell tenni. PPD (PostScript Printer Description) fájlok a rendszerben legalább két helyen lehetnek. Feltételezzük, hogy az operációs rendszer angol nyelven üzemel.

  1. /System/Library/Printers/PPDs/Contents/Resources/en.lproj
  2. /Library/Printers/PPDs/Contents/Resources/en.lproj

Az első mappa inkább a rendszer magán szférájának tekinthető, a második már a felhasználók része, mindkettő globális érvényű. Egy alap rendszeren ez a két mappa dugig van előre telepített különféle PPD fájlokkal. Ha van közülük, amiket nem szeretnénk látni, nyugodtan áthelyezhetjük őket egy külön "félre" mappába, ahol a jövőben mégis megtaláljuk őket ha netán szükség lenne rájuk. Azért is célszerű itt takarítanunk, hogy később mikor választani kell az elérhető PPD fájlok (meghajtók) között, kisebb legyen a lista. Észrevehetjük, hogy az alapban itt tartózkodó fájlok neve .gz-re végződik: ezek tömörített állományok. Ha szeretnénk használni régi, jól bevált, OS 9 alól származó PPD fájljainkat, nyugodtan megtehetjük, csak másoljuk őket a fenti két mappa egyikébe. Bár technikailag teljesen mindegy, hova kerülnek, a rendszer felépítését tiszteletben tartva javasoljuk inkább a másodikat. Nem kell őket becsomagolni, semmit nem kell velük tenni, csak bepakolni (a rend kedvéért a nevük végére odaírhatjuk, hogy .ppd – ha még nem lenne ott). Ezzel már a rendszer tudja használni a PPD fájljainkat. (Van, aki javasol újraindítást illetve kijelentkezést, valójában egyikre sincs szükség, de cselekedjünk belátásunk szerint!)
PPD fájlokat beszerezhetünk az Adobe oldaláról (közvetlen link a Mac-es PostScript Driver oldalhoz, lásd az alján a PPD Files részt).

PostScript írás Adobe InDesign segítségével

Miután a fenti lépésben elérhetővé tettük a rendszer számára saját PPD fájljainkat, InDesign már könnyedén tudja használni őket.

  1. Menjünk a Print párbeszédablakba, a Printer: pop-up menü legyen PostScript® file.
  2. Alatta pedig a PPD pop-up menüben választhatunk az elérhető PPD fájlok közül. Ha takarítottunk a rendszerben, itt csak a sajátjaink bukkannak fel, különben elég hosszú a lista.
  3. Miután kiválasztottuk a megfelelő PPD-t, nyomjunk a Save gombra, InDesign megkérdi, hová mentse a PostScript fájlt.

PostScript írás QuarkXPress segítségével

Ahhoz, hogy a Quark PS fájlt tudjon írni, a rendszerben szükség van vagy egy valós telepített vagy pedig egy virtuális nyomtatóra. A nyomtatókhoz – legyenek akár valósak, akár virtuálisak – mindig tartozik egy PPD fájl is. A Quark szempontjából teljesen mindegy, hogy a rendszerben milyen PPD fájlt rendeltünk hozzá nyomtatónkhoz, mivel a nyomtatás párbeszédablakban ő úgyis felülbírálja. Ha a rendszerben már úgyis van egy valós, telepített, működő nyomtató, ki lehet hagyni a virtuális nyomtató létrehozásának lépéseit és rögtön a 3. tennivalóra ugorni.

  1. Virtuális nyomtató létrehozása. Indítsuk el az /Applications/Utilities/Printer Setup Utility programot! Kapunk egy Printer List feliratú ablakot. Ha még nincs se virtuális nyomtatónk, se valós, a lista üres.
  2. Nyomjuk meg az Add gombot a gomsorban! Most egy általános virtuális nyomtatót hozunk létre, Quarknak – mint mondtuk – meglehetősen közömbös a típusa.
    a) A legfelső pop-up menü legyen IP Printing,
    b) alatta Printer Type legyen LPD/LPR,
    c) a Printer Address legyen localhost – ezekkel tudatjuk a rendszerrel, hogy virtuális nyomtatóról van szó.
    d) A Queue Name legyen, amit szeretnénk, szóköz lehetőleg ne legyen benne, ékezetek sem. Mondjuk lehet virtualis_nyomtato.
    e) A Printer Model opciónál rendeljük hozzá a rendszerben a PPD fájlt a nyomtatónkhoz, most lehet Generic.
    Nyomjuk meg az Add gombot, ezzel létre is hoztuk a virtuális nyomtatót. A rendszer rögtön alapértelmezetté teszi.
  3. Indítsuk el a QuarkXPress-t, válasszuk a Utilities > PPD Manager menüpontot és a megjelenő listában csak azokat a PPD-ket pipáljuk ki, melyeket használni szeretnénk a jövőben. Ha mindegyik megvan, nyomjunk OK-t. Megjegyzés: ha a listában kattintunk egy PPD fájlra, a panel alján láthatjuk, pontosan melyik PPD fájlról van szó.
  4. A Quark Print párbeszédablakában menjünk a Setup fülre, a Printer Description listából válasszuk ki az íráshoz használandó PPD fájlt!
  5. Most kicsit csúnya lépés jön: Quark itt keveri a saját nyomtatási paneljét OS X-ével. Nyomjuk meg a Printer... gombot. A Printer pop-up menüben válasszunk ki egy bármilyen nyomtatót (lehet a most létrehozott virtuális nyomtató is), a Presets pop-up menüvel most nem foglalkozunk, az alatta lévő menüből válasszuk ki az Output Options opciót, pipáljuk ki a Save as File négyzetet, a Format pedig legyen PostScript! Nyomjunk a Save... gombra, ekkor kérdi meg a gép, hová és milyen néven mentsük majd a kimeneti PS fáljt. Ha megadtuk, nyomjunk OK-t, erre visszakapjuk a Quark nyomtatás párbeszédpaneljét. Ott nyomjuk meg a Print gombot, s már íródik is a PostScript fájl.

PostScript írás más OS X programokból

Hogy az egyéb programokból tudjunk PostScript fájlokat írni, annyi virtuális nyomtatót kell készítenünk, ahány PPD fájlt szeretnénk használni. Egyéb programnak számít pl. az OmniGraffle. Mint fentebb láttuk, Quarknak elég egyetlen nyomtató, ő a maga szakállára bírálja felül az ahhoz alapban rendelt PPD-t. A többi program azonban azt a PPD-t fogja használni, amit a telepített nyomtatóhoz rendeltünk – ezért érdemes virtuális nyomtatókat gyártanunk. Valószínűleg elég, ha egyetlent készítünk, mely pl. a kiváló minőséget produkáló általános PPD, az Acrobat Distiller.ppd fájlt használja (már ha általában egy kiadványszerkesztőből generáljuk a többi, igen fontos PS fájlt, s az egyéb programokból írtak másodlagosak).
Az Acrobat Distiller.ppd letölthető az Adobe-tól (közvetlen link, navigálhatunk is az Adobe fentebb említett oldaláról; letöltés után ki kell csomagolni az adobe.sit.hqx fájlt, a Readme fájlt tájékoztat a csomag tartalmáról).
A Quarknál már láttuk, hogyan hozzunk létre teljesen általános virtuális nyomtatót. Most az egyetlen különbség az lesz, hogy Generic helyett az Acrobat Distiller PPD-t rendeljük hozzá.
Új létrehozása helyett módosíthatjuk általános virtuális nyomtatónkat – a Printer Setup Utility-ben jelöljük ki a virtualis_nyomtatot, amelyet nemrég alkottunk, majd nyomjuk meg a Show Info gombot! A legfelső pop-up menüben válasszuk a Printer Model pontot, az alatta levő pop-up menüben kattintsunk a Generic PostScript Printer szövegre, válasszuk az új, használandó PPD-t (Acrobat Distiller.ppd esetében előbb Adobe kell, aztán alul megjelenik egy lista az Adobe-hoz tartozó PPD-kről, itt választhatjuk az Adobe Distiller 3011.104-et), majd nyomjuk meg az Apply Changes gombot!
Ha újat akarunk létrehozni (Adobe Acrobat.ppd-t felhasználva), kövessük az alábbi lépéseket!

  1. A Printer Setup Utility program Printer List feliratú ablakában nyomjuk meg az Add gombot a gomsorban!
  2. A legfelső pop-up menü legyen IP Printing,
  3. alatta Printer Type legyen LPD/LPR,
  4. a Printer Address legyen localhost
  5. A Queue Name legyen, amit szeretnénk, szóköz lehetőleg ne legyen benne, ékezetek sem. Mondjuk lehet PS_Acrobat_Distiller.
  6. A Printer Model legyen Adobe, majd alul pontosítsunk: Adobe Acrobat 3011.104.
  7. Nyomjuk meg az Add gombot, ezzel létre is hoztuk a virtuális nyomtatót. A rendszer rögtön alapértelmezetté teszi. Mi is megadhatjuk az alapértelmezett nyomtatót: jelöljük ki a célt, majd a gombsorban nyomjuk meg a Make Default gombot!

Miután ezzel megvagyunk, lássuk, hogyan ír PostScript fájlt az a bizonyos OS X program! Az alkalmazás Print párbeszédablakában (a rendszerszintűről van szó) válasszuk ki most létrehozott virtuális nyomtatónkat, a Presets gombot még hagyjuk békén, az alatta lévő pop-up menüben kérjük az Output Options-t, Save as File legyen kipipálva, a Format pedig ne PDF, hanem PostScript legyen! Végül nyomjuk meg a Save... gombot: a PostScript fájl nevének és helyének megadása után OK, és indul is a PostScript írás.

Presets – röviden

Hogy ne kelljen állandóan mindent kézzel beállítgatni PostScript írásakor, illetve nyomtatáskor, célszerű gyakran használt beállításainkat néhány Preset formájában elmenteni. A rendszerszintű nyomtatás párbeszédablakot elérjük egy normál OS X programból, pl. legyen a TextEdit, állítsuk be minden opcióját, ahogy szeretnénk (Copies & Pages, Layout, Output Options [!], Scheduler, Paper Handling, Color Sync, Cover Page, Error Handling, Paper Feed, Printer Features tekintetében), majd a Presets pop-up menüben a Save opciót választva elmenthetjük. A későbbiekben elég a Presets pop-up menüből rábökni használandó konfigurációnkra.
Mint láttuk, Quark "keverve szereti", ott mindig kicsit kényelmetlen marad.
Preset-féle beállítást OS X-től függetlenül használhatunk InDesign esetében is.

A lap eredeti címe: „http://wiki.beszeljukmac.com/mediawiki/index.php/Hogyan_lehet_PostScript_f%C3%A1jlokat_%C3%ADrni_P%C3%A1rducon%3F”
Személyes eszközök