Fusion Drive

A Magyar Macintosh Wiki wikiből

Tartalomjegyzék

Fusion Drive

2012. októberében jelentette be az Apple az új Mac mini számítógépét, ami egy teljesen új, ún. "Fusion Drive" tárolót tartalmaz. A Fusion Drive fizikailag nem más, mint egy sztenderd merevlemez (HDD) és SSD tároló ötvözete:

  • a sztenderd HDD meghajtó adja az nagy méretű olcsó tárhelyet;
  • az SSD biztosítja az adatok nagy sebességű elérését.

Ilyen típusú megoldások természetesen már korábban is léteztek. Viszont az Apple szoftvere nem a hagyományos módon kezeli a két meghajtó közti kapcsolatot, hanem egy más rendszerben.

Fusion Drive működése

A Fusion Drive a Mac OS X operációs rendszerbe beépített, ún. "Core Storage"-re építve egyesíti a HDD és SSD tárolókat. A Fusion Drive tulajdonképpen a file-rendszer alatt működik. Lényege, hogy a gyakran használt programokat és fileokat a gyors SSD-n tárolja, míg a kevésbé használt programokat és fileokat a HDD-re menti át.

A Fusion Drive szépsége, hogy az egész folyamat automatizálva van, így a felhasználónak semmiféle beállítással, konfigurálással sem kell foglalkoznia.

Alapból minden az SSD-re kerül

Amikor az adatok elkezdenek feltöltődni a Fusion Drive meghajtóra, először minden egyes adat az SSD-re kerül. Amíg az SSD meg nem telik, addig az összes adat az SSD-n lesz eltárolva. Amikor megtelik az SSD, a rendszer a HDD-re kezdi átmásolni a ritkábban használt programokat és fileokat.

Úgy lehet ezt elképzelni, mint egy poharat, egy alatta levő nagyobb lábossal. Az SSD a pohár, amit addig tölt a rendszer, amíg tud. Amikor a pohár (SSD) megtelt, akkor az adatok a kevésbé használt adatok a lábosba (HDD) csordulnak át.

A rendszer alapvető részei mindig az SSD-n maradnak, ezzel a gyors elérésüket, azon keresztül pedig a gyors indítási/alvási/ébredési, stb. időt biztosítva.

Fusion Drive és Time Machine

A Fusion Drive teljes mértékben kompatibilis az Apple Time Machine adatmentő megoldásával.

Fusion Drive és Recovery HD

Saját készítésű Fusion Drive esetén oda kell figyelni, mert elveszíthetjük a Recovery HD képességeit. Fusion Drive létrehozása előtt, először telepítsük fel a Mac OS X Mountain Lion operációs rendszert az SSD-re. Ha az SSD-n már most is Moutain Lion fut, akkor ezt a lépést valószínű kihagyhatjuk, de mindenképp ellenőrizzük a Recovery HD helyes működését (tootol-e róla a gép?).

Miután Mountain Lion fut az SSD-n, hozzáfoghatunk a Fusion Drive készítéséhez. De figyeljünk arra, hogy a 4. lépésben ne az SSD meghajtó azonosítóját adjuk meg, hanem az SSD-n levő partícióét (nem Recovery HD partíció, hanem a másik).

Fusion Drive létrehozása "házilag"

Figyelem. Az itt leírt módszerrel csak haladó felhasználók próbálkozzanak. A megoldás adatvesztéshez, esetleg nem működő merevlemezhez vezethet! Csak saját felelősségre próbálkozzunk vele.

Bár az Apple, az OS X 10.8.2 idején, hivatalosan még nem támogatja az egyszerű Fusion Drive készítést, több külföldi felhasználó már rájött arra, hogyan készíthetünk Fusion Drive-ot saját magunk. A következő módszer OS X 10.8.2-es kiadástól kezdve alkalmazható. Ehhez természetesen a rendszer által elérhető 1 db. SSD tárolóra és 1 db. HDD-re van szükségünk.

A sztenderd OS X 10.8.2 részeként megjelent Disk Utility még nem támogatja a Fusion Drive létrehozást (valószínű az OS X 10.8.3 már tartalmazni fogja). Ezért sztenderd OS X 10.8.2 alatt (tehát azon gépek kivételével, amit még nem Fusion Drive-val beépítve szállított az Apple) csak a Terminal segítségével hozhatunk létre a Fusion Drive-ot.

  1. Mindenek előtt mentsük el a fontos adatainkat, mert Fusion Drive egyesítésekor az SSD-n és HDD-n levő adatok el fognak veszni!
  2. Indítsuk az OS X 10.8.2 telepítőjéről a számítógépet, majd a telepítő felső menüiből válasszuk ki a Terminal-t.
  3. A következő Terminal paranccsal listázzuk ki az elérhető meghajtókat:
    diskutil list
    A megjelent listáról válasszuk ki az SSD tároló és HDD meghajtók "számát" (pl. /dev/disk1 és /dev/disk2). Figyeljünk arra, hogy nehogy a megfelelő számokat válasszuk ki!
  4. A következő paranccsal egyesítsük a két meghajtót egy logikai csoportba:
    diskutil coreStorage create valami drive1 drive2
    Ahol:
    • valami: a logikai egységünk rövid neve, speciális karakterek nélkül (pl. "FusionDrive")
    • drive1: az előző lépésben kikeresett SSD tároló száma (pl. "/dev/disk1")
    • drive2: az előző lépésben kikeresett HDD meghajtó száma (pl.: "/dev/disk2")
  5. Ha helyesen csináltuk, akkor ez a folyamat néhány percig el fog tartani. A végén kapni fogunk egy üzenetet, ami valami hasonló formában fog kinézni:
    Discovered new Logical Volume Group "3089B4C3-BBC6-4ABD-7ABA-BA8C3BACE69A"
    Core Storage LVG UUID: 3089B4C3-BBC6-4ABD-7ABA-BA8C3BACE69A
    Ebből nekünk arra hosszú számsorra lesz szükségünk, ami a létrehozott logikai egység csoport azonosítója.
  6. A következő paranccsal hozzuk létre a logikai meghajtót:
    diskutil coreStorage createVolume lvgUUID jhfs+ valami 100%
    Ahol:
    • lvgUUID: az előző lépés végén feljegyzett logikai csoport azonosító (a mi példánk alapján pl. "3089B4C3-BBC6-4ABD-7ABA-BA8C3BACE69A")
    • jhfs+: a logikai kötet formátuma (alap esetben OS X-hez használjunk "jhfs+"-t)
    • valami: a logikai kötet neve (pl. "Macintosh HD")
    • 100%: mekkora meghajtót szeretnénk létrehozni a rendelkezésre álló helyből

Ha mindent jól csináltunk, akkor létrejött a saját készítésű Fusion Drive tárolónk, amire ezután feltelepíthetjük a szűz operációs rendszert vagy visszamásolhatjuk az adatainkat egy korábbi mentésről.

A teljes folyamatot a következő YouTube videón is megtekinthető: http://www.youtube.com/watch?v=I_odnNpv-FQ

Kérdések és válaszok

  • Milyen sebességre számíthatok a Fusion Drive alapú gépektől?
    Mivel a rendszer elsősorban az SSD-t használja, és csak annak telítődése után kezdi ez az adatok a HDD-re írni, a Fusion Drive sebessége nagyjából az SSD-s rendszerektől elvárt teljesítményt fogja produkálni. Természetesen hatalmas méretű adatok egyidejű felhasználásakor (az SSD méreténél nagyobb) a teljesítmény valószínű romlani fog.


  • Particionálható-e a Fusion Drive?
    A Fusion Drive-on egyelőre csak 1 extra partició hozható létre. Tehát, ha valaki külön particióra szeretné rakni a Boot Camp telepítését, akkor más particiót már nem fog tudni létrehozni. Továbbá Boot Camp particionálás esetén, a minimális OS X partició mérete nagyjából az SSD méretével lesz egyenlő. Az új partició minden esetben a HDD-n fog létrejönni.


  • Mi történik, ha tönkremegy az SSD/HDD meghajtók egyike?
    Mivel a Fusion Drive működéséhez mindkettőre szüksége van, bármelyik is sérül meg, a Fusion Drive nem fog működni. A "Recovery HD" partició a HDD-n található, így az SSD meghibásodása esetén az még használható. Ha a HDD hibásodik meg, akkor a "Recovery HD" sem fog működni.
    Ha az SSD/HDD meghibásodása egyszerűen nem orvosolható, akkor a teljes Fusion Drive-ot újra kell építeni, vagyis annak tartalma elvész. Természetesen ha a Fusion Drive tartalmát rendszeresen mentegettük Time Machine-re, akkor az adatainkat onnan vissza tudjuk menteni.


  • A Fusion Drive ugyanaz, mint az Intel cache alapú megoldása?
    Nem. Az Intel Smart Response technikája az újabb Ivy Bridge alapú rendszereken mutatkozott be, ami lehetővé teszi, hogy egy maximum 64 GB méretű SSD tárolót használjon gyorstárként (cache).

    Az Intel és az Apple megoldása közt az a kölönbség, hogy a Fusion Drive valóban megváltoztatja az adatok tárolási helyét. Tehát A Fusion Drive valóban áthelyezi (move) az adatokat az SSD-ről a HDD-re (anélkül, hogy bármiféle file-rendszer szintű hívás utalna erre). És ami talán ennél is fontosabb, hogy a Fusion Drive esetében az adat először az SSD-re kerül, és csak az SSD megtelítése után kezd "átcsordulni" a HDD-re.

    Az Intel megoldása esetén az SSD csak egy átmeneti gyorstárként szolgál, míg az adatok a HDD-n tárolódnak.

    A Fusion Drive esetében a felhasználó tulajnképpen az SSD-vel áll kapcsolatban, a HDD csak a tárhely méretét növeli. Továbbá a Fusion Drive esetében az SSD maximális mérete sincs 64GB-ra korlátozva.


  • Hány db. lemezt látok Fusion Drive esetén a Disk Utilityben?
    Az OS X egyetlen meghajtóként kezeli a Fusion Drive-ot. Ezért a Disk Utility-ben is egyetlen meghajtóként fog jelentkezni.


  • A teljes SSD+HDD tárhelyet ki tudom lehet használni Fusion Drive esetén?
    Tulajdonképpen igen. A felhasználó számára felhasználható tárhely nagyjából az SSD+HDD méretével lesz egyenlő. Persze figyelembe kell venni azt, hogy a "Recovery HD" lefoglal magának valamennyi helyet a HDD-n. Illetve úgy tűnik, hogy a Fusion Drive is fent tart magának kb. 4 GB-nyi helyet az SSD-n a működése segítéséhez (buffer).


  • Hogyan szállítja az Apple a Fusion Drive alapú gépeket?
    A Fusion Drive alapú rendszereket előre beállítva, operációs rendszerrel és egyéb kiegészítő programokkal (pl. iLife) telepítve szállítja az Apple. A felhasználónak mindössze annyi a dolga, hogy bekapcsolja a gépet és használja.


  • A Fusion Drive melyik részén keletkeznek az új fileok, mint pl. a rendszer által használt naplók, a felhasználó újabb mentései, stb.?
    Először minden az SSD részre kerül, majd a felhasználás alapján kerül át a HDD-re.


  • Szétszedhető-e a Fusion Drive?
    Igen. "Recovery HD"-be bootolva, Terminal alatt szétválasztható a Fusion Drive-ot alkotó SSD és HDD. Onnantól kezdve két külön meghajtóként fognak működni, újból.


Egyéb információk

  • Úgy tűnik, hogy egyelőre 3 TB vagy nagyobb HDD merevlemezeket nem lehet Fusion Drive-ba kötni. Ez valószínű átmeneti korlátozás, amit később fel fognak oldani.

Egyéb hasznos oldalak

Személyes eszközök